A jó cefre elkészítéséhez fontos, hogy a kiválogatás és mosás után megtörténjen a magozás és aprítás is.
A mag eltávolítás miértjével is tisztában kell lennünk, mivel komoly kémiai folyamat játszódik le a cefrénkben. A magbél amigdalint tartalmaz, melyből erjedés alatt glükóz, keserű ízt okozó benzaldehid és mérgezést okozó hidrogén-cianid képződik. A csonthéjas gyümölcsök cefrézésénél teljes ki magozást kell végeznünk, mert nagy mennyiségben a párlat keserű ízű lesz és a hidrogén-cianid mennyisége is magasabb lesz a megengedett értéknél.
Viszont, ahhoz, hogy a csonthéjas gyümölcsök párlataromájához meglegyen a mag íz is, 20-25% sértetlen, kimagozott magot kell vissza tennünk a cefrébe. A magozást végezhetjük kézzel vagy erre alkalmatos magozóval, magozógéppel is. Fontos, hogy a magozáshoz használt kellékek, gépek szintén tiszták, karbantartottak legyenek, hiszen itt már a kiválogatott, megmosott gyümölccsel dolgozunk.
Ahhoz, hogy a cefre előkészítésének utolsó fázisába lépjünk a gyümölcsöt aprítanunk, zúznunk kell. Ez azért elengedhetetlen, mert ezzel a lépéssel a gyümölcsben lévő sejtfalakat hasítjuk fel, azért, hogy a sejtnedvben lévő cukrot alkohollá tudja alakítani. Amennyiben a cefre állaga nem eléggé felaprózódott nem jól végeztük el az aprítást, ezáltal részleges lehet a cukor alkohollá erjedése és az alkohol kihozatal is csökkenhet. Ahhoz, hogy a sok munka és energia megtérüljön, figyelnünk kell a magozásra és a megfelelő pépesítésre is.
Jó cefrézést kívánunk!